Betéti társaság bejegyzésének ügyvédi díja 50 ezer, a kft.-é 80-100 ezer, a részvénytársaságé - attól függõen, hogy nyitott vagy zárt társaságról van szó - 200-500 ezer forint között mozog. Egy válóperért - vagyonmegosztás nélkül - 100-200 ezer forintot kérnek az ügyvédek, a vagyonmegosztás esetén a megszerzett vagyonrész kialkudott százaléka az ügyvéd sikerdíja.

Egy nagy formátumú betörõ az elsõ rendõrségi kihallgatástól a jogerõs ítéletig tartó idõszakban összesen akár egymillió forintot is kifizethet ügyvédi munkadíjra; ez az összeg magában foglalja a gyanúsítotti és a tanúkihallgatásokon való részvételt, az ügyvédi beszélõkön való megjelenést, a rendszeres látogatást, és a bíróság elõtti képviseletet.

Jogszabály-elõkészítésre szóló megbízások esetén a díjat a feladat bonyolultsága és az elvégzéséhez szükséges speciális ismeretek mellett a megbízó kiléte is befolyásolja. Nemcsak az ilyen megbízásokra, de ezekre különösen igaz, hogy a kezdõk, és a szerény ügyfélkörrel rendelkezõ ügyvédek sok esetben "fillérekért" elvállalnak bonyolult feladatokat is, csak hogy megbízáshoz jussanak. Másfelõl: ha az állam, vagy valamelyik állami nagyvállalat ad megbízást, sok ügyvédnek lényegesen vastagabban fog a ceruzája.

Az ügyvédek rendkívül visszafogottan beszéltek az általuk alkalmazott díjakról. Nevét senki nem adta az interjúhoz. Elvben ugyan minden általunk megkérdezett ügyvéd elismerte, hogy az ügyek nagy része amolyan "tucatügy", melyekben a tapasztaltabb ügyvédek igen nagy pontossággal meg tudják jósolni, mennyi munkát kell befektetniük, mennyi idõ alatt bonyolítható le az adott jogügylet, és milyen eredmény várható. Ennek ellenére, amikor a tucatügyek ügyvédi díjairól érdeklõdtünk, a többség azt mondta: nincs két egyforma ügy, a részletek ismerete nélkül még csak hozzávetõleges árat sem tudnak mondani.

A volt informatikai kormánybiztos ellen hûtlen kezelés alapos gyanúja miatt folyó büntetõeljárás egyik "vádpontja", hogy közbeszerzés nélkül, indokolatlanul és igen nagy öszszegû díjazásért szerzõdtetett ügyvédeket, ügyvédi irodákat jogi tanácsadásra. A Népszabadság információi szerint a "sztárügyvédek" körében nem ritka a 30-55 ezer forintos óradíj.

A rendõrség adatai szerint az elõzõ kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának dolgozó ügyvédjelölteknek óránként tizenötezer forintot, az ügyvédeknek 30 ezer, míg a vezetõ ügyvédeknek 55 ezer forintos óradíjat fizettek a jogi tanácsadásért.

Az ördög ügyvédjének nevezünk valakit, ha egy vitában nem feltétlenül saját véleményének megfelelõen szembeszegül valakivel, csak azért, hogy vitapartnere betekintést nyerjen a másik oldal nézõpontjába is. A módszert oktatási céllal is alkalmazzák vitatechnikák elsajátítása során.

A fogalom eredetileg a római katolikus egyházhoz kapcsolódik. A boldoggá és szentté avatási eljárás során a Promotor fidei (a hit elõmozdítója) töltötte be az ördög ügyvédje (advocatus diaboli) szerepét.

A shareware lényege a kereskedelmi programtermékektôl eltérô értékesítési mód: a programot - eredeti formájában - szabadon lehet terjeszteni, továbbadni, kipróbálni, tesztelni. A programért ellenérteket - a szokásos kifejezéssel élve: regisztrációs díjat - annak kell fizetnie, aki azt tartósan használni kívánja.
Hogy meddig beszélünk kipróbálásról, és mikortól tartós használatról, azt gyártója válogatja. Van, aki adott számú programindítást, van aki konkrét idôtartamot ad meg, ismét más program dokumentációja "ésszer? idôrôl" ír.

Igen. Ezek eredeti formájukban (a szokásos angol kifejezéssel "as is") szabadon terjeszthetôk, továbbadhatók, használhatók, feltéve, hogy ez valóban ingyenesen történik, azaz a program továbbadásáért, használatáért tilos pénzt kérni, adni, felajánlani, elfogadni.
Esetenként az ingyenesség csak meghatározott feltételek mellett érvényes (tipikusan csak a haszonszerzéssel össze nem függ? személyes célú felhasználás megengedett).

gszegedi.freeweb.hu

Igen. A legtöbb ország törvényei szerint bármely szellemi termék - ideértve az Internet-en keresztül elérhetô állományokat is - szerzôi jogi védelmet élvez, függetlenül attól, hogy ezt az illetô termék szerzôje, vagy a szerzôi jog tulajdonosa külön említi vagy sem.
A teljesség kedvéért még érdemes megemlíteni, hogy a kifejezetten Internet-re érvényes jogszabályok most vannak kialakulóban.

gszegedi.freeweb.hu

Beszélget?partnerünk ezúttal Losonci György, az Els? Óvadékiroda Tanácsadó és Hitelközvetít? Kft. ügyvezet?je. Az új Büntet?eljárásjogi Kódex tavalyi hatályba lépése bevezette az óvadék intézményét hazánkban is, mely az el?zetes letartóztatásban lév?k számára nyújtja a szabadlábra helyezés lehet?ségét, természetesen megfelel? mennyiség? "pénzletét", óvadék ellenében. Ezt a lehet?séget t?lünk nyugatabbra speciális irodák nyújtják azoknak, akiknek nincs elegend? készpénzük ehhez.

4. Adatvédelmi jog Magyarországon

Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog". Ezt az alkotmányos rendelkezést értelmezte az Alkotmánybíróság 15/1991 (IV. 13.) sz. határozata, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jelet, vagyis a személyi számot.