A nyári szünidőben egyre több fiatal vállal munkát. A munkavégzésért kapott díjazás jövedelemnek minősül és mint ilyen adóköteles. Így az alábbiakban a nyári munkavállalással összefüggő adózási szabályok áttekintésére kerül sor.

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

A nyári munkát a fiatalok leggyakrabban munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végzik.

Ha diák és a munkáltató munkaszerződést köt egymással, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkavégzéssel kapcsolatban teljesített valamennyi kifizetés adóköteles. Természetesen a munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók is kaphatnak – kedvezményes adózással - egyes természetbeni és egyéb béren kívül juttatást (pl. üdülési csekk, meleg étkezési utalvány, bérlet stb.) és az adójóváírást is érvényesíthetik.

A munkáltató állapítja meg az adóelőleget és azt a kifizetett munkabérből levonja. Az adóelőleg levonása a 17 százalékos adókulccsal történik, miután valószínű, hogy a kifizetett bér összege nem éri el a felső sávhatárt. Ezenkívül a munkáltatónak jövedelemigazolást is ki kell állítania. A jövedelemigazolás az adóbevallás elkészítéséhez szükséges, amelyet az adóévet követő május 20-ig kell benyújtani.

Ha megbízási jogviszony keretében foglalkoztatják a diákot, akkor az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Az adóelőleg megállapításához a diáknak nyilatkozatot kell tennie, mert a kifizető ennek alapján állapítja meg és vonja le az adóelőleget. Az adóelőleg alapjának megállapításához a 10 százalékos költséghányadot már csak nyilatkozat alapján lehet figyelembe venni, de adott esetben a tételes költségelszámolás is alkalmazható. Ahhoz, hogy az adóelőleg levonása a 17 százalékos adókulccsal történjen, a diáknak nyilatkoznia kell az adóévi várható jövedelméről is.

Itt érdemes még említést tenni a szakmai gyakorlattal összefüggő juttatásokról. A szakképző iskolai tanuló, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a szakmai gyakorlat időtartamára pénzeli juttatásban részesülhet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Ennek megfelelően adóterhet nem viselő járandóság a szakképző iskolai tanulónak tanulószerződés alapján kötelezően kifizetett díjazás, a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. A felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatónak a hallgatói szerződés alapján kötelezően kifizetett díjazás, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.

A szakmai gyakorlat idejére kifizetett juttatásnak az adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles. Ha a kifizetett juttatás teljes egészében adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, akkor abból nem kell levonni az adóelőleget. Ha a kifizetett juttatás egy része adóköteles, akkor az adóbevallás benyújtása kötelező. Ebben az esetben a juttatás adóterhet nem viselő részét is be kell vallani, de természetesen az arra jutó adót nem kell megfizetni.

Azok a diákok akik szakmai gyakorlatukat töltik erre az időszakra vonatkozóan a kedvezményes adózási szabályok szerint kaphatnak üdülési csekket vagy üdülési szolgáltatást, illetve részesülhetnek meleg étkeztetésben. Ugyanakkor a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kedvezményes adózási szabályok – tekintve, hogy nem munkaszerződés alapján végzik a munkát – esetükben nem alkalmazhatók.

http://www.jogiforum.hu/hirek/23455#axzz0topo9W5J