Számos cég, weboldal szervez nyereményjátékokat, a lebonyolítás és az adózás szabályaival azonban sokan nincsenek tisztában. A terület legfontosabb kérdéseivel foglalkozott a Jogi Fórum - 2011. május 27. napján Budapesten megrendezésre került - legutóbbi konferenciája.

Elsőként Diczháziné Farkas Mónika, a NAV Központi Hivatal Szerencsejátékfelügyeleti Főosztályának munkatársa mutatta be a vonatkozó jogi szabályozást, ezen belül is elsősorban a szerencsejáték törvényt (1994. évi XXXIV. tv., végrehajtási rendelete: 32/2005. (X.21.) PM rendelet). A törvény megkülönbözteti a sorsolásos játék szervezését, a pénznyerő automaták üzemeltetését, a játékkaszinó alapítását és üzemeltetését, a kártyaterem üzemeltetését, valamint a lóversenyfogadást. Ezek engedélyköteles tevékenységek. A tombolahúzás szervezéséhez nem szükséges engedély, de az eseményt legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. A kibocsátott sorsjegyek száma az 5000 darabot, a nyeremény értéke pedig az 500 ezer forintot nem haladhatja meg. Csak a tombolahúzás napján lehet értékesíteni a sorsjegyeket, a bevétel 80%-át pedig nyereményekre kell fordítani. A sorsolásra közjegyzőt kell hívni, a végén pedig elszámolást kell készíteni. A nyeremény adómentes.

Az ajándéksorsolásról a törvény 23. §-a rendelkezik. A sorsolást az akció meghirdetése előtt tíz nappal kell bejelenteni az SZF02-es nyomtatványon. A bejelentés illetékköteles. Az előadó ismertette az elektronikus bejelentésre vonatkozó eltérő szabályozást..Az ajándéksorsolás után a szervezőnek személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adóalap a nyeremény forgalmi értékének 1,19-szerese, az adó mértéke pedig 16%. A sorsolási eseményen közjegyző jelenléte kötelező. A viták elkerülése érdekében a részvételi szabályokat fontos körültekintően meghatározni. Érdemes például tartaléknyertesről rendelkezni. Diczháziné Farkas Mónika részletesen elemezte, milyen hátrányos következményei lehetnek a tartaléknyertesre vonatkozó rendelkezés elmaradásának.

Ha olyan feltételekkel szervez valaki nyereményjátékot (pl. promóció), hogy az nem minősül ajándéksorsolásnak, akkor nincs bejelentési kötelezettség. Nem kell bejelenteni a tudásalapú játékot sem (pl. keresztrejtvény), vagy ha bizonyos teljesítményt díjaznak. A regisztráltak adatbázisából való választás nem minősül sorsjegyes sorsolásnak, így ez sem bejelentés-köteles. Napjainkban leggyakrabban olyan jellegű promóciókat szerveznek, melyek nem tartoznak a törvény hatálya alá, így nincs bejelentési kötelezettség sem (pl. minden, ami neten és sms-en keresztül zajlik). Az előadó szerint érdemes lenne e tekintetben aktualizálni a jogszabályt.

Ezután a nyeremények, promóciók adóügyi vonzatairól beszélt Varga-Biller Katalin, a NAV Észak-Budapesti Igazgatóságának adóügyi igazgatóhelyettese. Az engedély- illetve bejelentésköteles ajándéksorsolások esetében személyi jövedelemadót vagy társasági adót, valamint játékadót kell fizetni, egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség viszont nincs. Pénzbeli nyeremények esetén az adóalap (a teljes nyereményösszeg) 16%-a a személyi jövedelemadó, más nyeremények esetén az adóalap a szokásos piaci érték 1,19-szeresének 16%-a. A bejelentéshez nem kötött promóció személyi jövedelemadó-mentes, ha az a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel (pl. reklámcélú, széles körben meghirdetett kampány). Ha nem felel meg az adómentesség feltételeinek, de tárgynyereményről van szó, speciális szabályok vonatkoznak a személyi jövedelemadó-kötelezettségre.

Egészségügyi hozzájárulást a következő esetekben nem kell fizetni: engedély- vagy bejelentés-köteles sorsolás, adómentes, reklámcélú, bejelentéshez nem kötött promóció, ha tárgynyereményt vagy árkedvezményt, árengedményt juttatnak. Adóköteles reklámajándék és csekély értékű ajándék, adóköteles árkedvezmény, árengedmény, valamint pénz juttatása esetén az EHO 27%.

Általános forgalmi adó-kötelezettség keletkezik tárgynyeremény és szolgáltatást kínáló nyeremény esetében. Az adókötelezettség tekintetében a termék beszerzésének célja a meghatározó. Ha eleve nyereménynek szerzik be, nem vonható le ÁFA a beszerzéskor, átadáskor pedig nincs ÁFA-fizetési kötelezettség. Ha adóköteles tevékenységhez szerzik be, és utóbb nem lesz nyereménytárgy, termékértékesítés minősül, amennyiben a beszerzéshez kapcsolódott levonható ÁFA, így fizetési kötelezettség is keletkezik. Az előadó ismertette azonban a lehetséges kivételeket is, melyek esetében levonható az ÁFA, átadáskor azonban nem szükséges azt befizetni.

Végül dr. Szilágyi Károly ügyvéd tartott előadást a játékszabályzatok gyakorlati kérdéseiről, ezen belül is kiemelten a Facebookról. A szabályzatok célja a résztvevők tájékoztatása, a jogszabályi megfelelőség biztosítása és a szervező védelme a jogi kockázatokkal szemben. Az ilyen szabályzatok öt kötelező eleme: 1. a játék definíciója, menete, időtartama, 2. a részvétel feltételei, 3. a nyeremények, 4. az értesítések, a nyeremények átvétele, 5. az adatvédelmi tájékoztató. Ezeken a kérdéseken felül érdemes még szabályozni a szervező „uralmi helyzetét” (pl. a feltételek egyoldalú módosítása, amennyiben az nem ütközik jogszabályba), a megrendelő és a szervező (ügynökség) viszonyát, az egyéb jogszerzések kizárását (pl. a felhasználó jogátengedési nyilatkozata az elért eredmények tekintetében, illetve a szervező alkotásainak – jelkép, logó – védelme), a vitarendezési lehetőségeket, a személyiségi jogokat, a részvétel költségeit, a moderációs szempontokat.

A Facebookot egyre többen használják promóciós célokra is, amire az oldal működtetői alapos szabályozással készültek fel. Elhangzott, hogy a Facebook sajátos szabályai csak az összes vonatkozó - Facebook által kiadott nagyszámú - dokumentum egybevetésével állapítható meg. Kifejezetten tiltott a dohánytermék, fegyver, felnőtt tartalom és természetesen „illegális termékek” - mint például kábítószer – hirdetése. Speciális korlátok vonatkoznak az alkoholtermékekre és a társkereső szolgáltatásokra. Az oldalon futtatott promóciók esetében a Facebook kötelező nyilatkozatok megtételét is megköveteli. Ilyen a Facebook felelősség alóli mentesítése a résztvevők részéről, annak tisztázása, hogy a Facebooknak nincs kapcsolata a promócióval, továbbá meg kell nevezni az adatok címzettjét, egyúttal ki kell zárni ebből a körből a Facebookot. Az oldal védjegyeinek, elnevezéseinek, ikonjainak használata tilos, és a Facebook nem tüntethető fel partnerként sem. Nem adható jutalom, ajándék a „social channels” (pl. üzenőfali üzenet, esemény, „tetszik” gomb) puszta használata miatt, az ajánláson alapuló ajándék azonban lehet szabályos.

Promóciókkal kapcsolatos aktualitás, hogy május 11-én egyszerűsödtek a vonaktozó szabályok. A változás célja, hogy a Facebook helyett egyre inkább csak a helyi jogszabályok rendezzék, korlátozzák a kampányok tartalmát. Töröltek bizonyos, az előadásban részletesen ismertetett korábban fennállt korlátozásokat - kiskorúak, szerencsejáték, dohányáru, fegyver, gyógyszerek - ami nem azt jelenti, hogy ezek mindegyike megszűnt volna, hanem azt, hogy most máshol és esetleg más formában szerepelnek.

http://www.jogiforum.hu/hirek/25559#axzz1OtJScDEf