Nagy rakás befektetői pénzhez jutott az ingyenes, online jogi szolgáltatásokat nyújtó DoNotPay, amely technológiailag és piacait tekintve is komoly fejlesztési terveket lengetett be.

Legelőször négy évvel ezelőtt számoltunk be az akkor már két éve működő, DoNotPay nevű szolgáltatásról, amely a maga műfajában először ingyenes jogi segítséget nyújtott a parkolási és gyorshajtási bírságok, vagy éppen a késések és kimaradó járatok miatti kártérítések ügyében. A kezdetben londoni és New York-i felhasználók problémáival foglalkozó DoNotPay egy 19 éves egyetemi hallgató, Joshua Browder projektje volt, aki szerint az internetes robotok jelentősége nem abban áll, hogy még jobban megkönnyítsék az amúgy sem eszeveszett bonyolult pizzarendeléseket, vagy még több online levélszemetet gyártsanak.

A rendszer tulajdonképpen egy nem túl összetett chatbot volt, amely a megfelelő kérdésekre adott igen-nem válaszok alapján kiválassza a megfelelő űrlapokat, majd a szükséges adatok megadásával kész beadványokat bocsásson a panaszosok rendelkezésére. A dolog technológiai szempontból már akkor sem volt túl érdekes, de jól megmutatta, hogy mennyire hasznosak lehetnek a már rendelkezésünkre álló eszközök: a DoNotPay az első két évében 250 ezer beadványából 160 ezret vitt sikerre a parkolási bírságok ügyében, összességében több mint 4 millió dollárt spórolva a megbüntetett autósoknak.

A még 2016-ban üzleti vállalkozássá alakult DoNotPay célja egy olyan fejlesztői platform kialakítása volt, amelynek használatához a jogi ismeretek mellett nincs szükség programozói képzettségre. A lényeg, hogy könnyedén el lehessen készíteni azokat a chatbotokat, amelyek egyszerű jogi tanácsadást nyújtanak a különféle területeken, segítve az átlagemberek nem kifejezetten acélos jogérvényesítő képességét. Maga a DoNotPay szolgáltatás is gyorsan fejlődött, és egy évvel később már fogyasztóvédelmi és munkajogi kérdésekkel, sőt a hajléktalanok vagy a menekültek problémáival is foglalkozott.

2018 óta az alkamazás alkalmazás azokban az ügyekben is segít a felhasználóknak, ha úgy ítélik meg, hogy valahol nem megfelelően kezelték személyes adataikat. A robot ügyvéd már akkor is több mint ezer témát kezelt, és a repertoár gyors bővülése mellett kifejezetten jó eredménynek számított, hogy az esetek nagyjából felében eredményesnek bizonyult a jogi segítségnyújtás. A DoNotPay akkor még mindig csak 21 éves alapítója elmondta, hogy ő maga is érintett volt a Cambridge Analytica botrányában, így már csak emiatt is is meg akarja védeni a felhasználókat, hogy a személyes adataikat büntetlenül adják-vegyék.

Most indul csak a valódi terjeszkedés

A cég karrierjében most újabb felívelést hozott a világjárvány, pontosabban a járvány nyomán bevezetett korlátozások és az otthoni munka. A brit születésű, de vállalkozását az amerikai Utah államban működtető Browder szerint a robot ügyvéd szolgáltatásai iránt is megnőtt az érdeklődés, ami az utóbbi időszakban havi szinten 50 százalékos növekedést jelentett. Az utasok visszatérítéseket próbálnak meg kiharcolni a légitársaságoknál, a bérletesek pedig a bezárt konditermeknél – ez utóbbi kategória például az ügyszámot tekintve harmincszorosára bővült a járvány előtti időkhöz képest.

Nem csoda, hogy a DoNotPay meglovagolta a lehetőséget, és egy újabb befektetési körben 12 millió dollárt szerzett, megháromszorozva az eddig szerzett tőkéjét. Ez ráadásul 80 millió dollár örüli értékelést jelent a startupnak, amelybe olyan befektetők szálltak be, akiknek érdekeltségeik vannak az Uber-, a Lyft-, a Box- vagy a Snap-szintű technológiai cégeben is. A DoNotPay alapítója szerint a Coatue Management, az Andreessen Horowitz vagy Peter Thiel Founders Fund alapjának megjelenésével óriási segítséget kapnak majd a toborzásban is, és a most szerzett összegeket elsősorban a tervezett új szolgáltatásokhoz szükséges technikai szakértelem felépítésére fordítják.

A DoNotPay jelenleg is több mint százféle robotot üzemeltet, ehhez pedig további ötvenet adna rövid időn belül. Ezek fejlesztése során két fő szempontot vesznek figyelembe: egyrészt olyan ügyeket keresnek, amelyeket nagyjában-egészében online csatornákon is el lehet intézni (a robot nem igazán tud bejárni a bíróságra), másrészt olyan problémákat akarnak feldolgozni, amelyek nagyon sok embert érintenek. Ez utóbbira a "25 milliós szabályként" hivatkoznak, vagyis ettől kezdve tekintenek valamit "mindenkit érintő kérdésnek". A javarészt szerep alapú rendszerbe már elkezdték beépíteni az IBM Watson gépi tanuló algoritmusainak természetes nyelveket feldolgozó képességeit is, az USA és az Egyesült Királyság után pedig első lépésben Ausztráliában és Kanadában, később viszont más piacokon is megjelennének.

Forrás:https://bitport.hu/