Napjainkban már csak elhatározás és a technikai háttér biztosításának kérdése egy online piactér létrehozása. A karantén alatt nagyon sok cég fejezte be a döntés halogatását, sok az új piaci szereplő az online térben - mondta az InfoRádióban Firniksz Judit, a a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője. Szavai szerint az online piactér nem jogi fogalom, de a jog is próbálja a maga eszközeivel megragadni és leírni a gazdasági, piaci jelenségek lényegét. Szerinte az online piacterek lényegében új döntéshozatali helyszínt jelentenek a fogyasztói döntéseknél.

"Ide sorolható minden termék, szolgáltatás vagy ár összehasonlításra alkalmas felület, ezek pedig nagyon változatosak lehetnek" - mondta a szakértő. Az egyik legfontosabb kérdés emiatt, hogy a fogyasztó hogyan tud eligazodni ebben a kínálatban, és hogy milyen, ezt segítő speciális funkciók állnak ehhez rendelkezésére. A jog digitális összehasonlító eszközöket kínáló felületeknek nevezi, amely segíti a fogyasztói igényeknek megfelelő keresést.

A szakértő szerint

a felületetek sokasága és változatossága miatt fontos a fogyasztói tudatosság fejlesztése.

Az első lépés, hogy meghatározzuk, mi az igény, aminek a kielégítésére felkeresünk egy adott honlapot, mi az, ami a fogyasztónak fontos a keresés folyamán. "Az igény meghatározását követően az is fontos, hogy honnan tudunk a termékre, szolgáltatásra vonatkozóan többletinformációkat beszerezni - ez lehet speciális felhasználói fórum, ahol megjelennek fogyasztói vélemények -, valamint az is, hogy hogyan tudjuk szűrni a nagy számban rendelkezésre álló információkat" - mondta Firniksz Judit. Szavai szerint ez jelenleg nyitott kérdés, és ebben igyekszik a Gazdasági és Versenyhivatal is segítséget nyújtani.

"Két kategóriába sorolható, ami a jog eszköztárában a fogyasztói döntések befolyásolása kapcsán jelenleg rendelkezésre áll: egyrészt a megtévesztés, másrészt az agresszív kereskedelmi gyakorlatok"

- hívta fel a figyelmet Firniksz Judit. A megtévesztés főként arról szól, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információ híján, a hiányos, valótlan, vagy akár a valós információ megtévesztésre alkalmas környezetben tálalva eltorzítja a fogyasztói döntéshozatali folyamatot, és ezért a fogyasztó nem úgy dönt, ahogy eredetileg szándékában állt volna.