Pereskedni nem szeretünk, mert sokba kerül, hosszú ideig tart, és még sorolhatnánk a különböző okokat. Ezzel a jogalkotó is találkozik és időnként egy-egy új előírással megpróbál változtatni a kialakult helyzeten. Idén januártól is életbe lépett egy lényeges változás. Az új rendelkezés azonban még sem annyira új, hiszen 1993-ig tulajdonképpen már létezett ilyen szabály, melyet azt követően hatályon kívül helyeztek. De nem csigázom tovább az érdeklődést és elárulom, hogy miről is van szó.

Jogi személy gazdálkodó szervezetekre vonatkozik az az előírás, mely alapján az egymás közötti jogvitáikban a per indítás előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését.

És mindezt hogyan?

Többféleképpen is eleget tehetnek ennek a kötelezettségnek, hiszen ma már hazánkban is igénybe vehető a vitaközvetítők, idegen kifejezéssel élve mediátorok szolgáltatása. Erről egy későbbi hírlevélben részletesen beszámolok majd.

A Polgári Perrendtartás, vagyis a polgári peres ügyek szabályait tartalmazó törvény kimondja, hogy a fél a vitás kérdésben elfoglalt jogi és ténybeli álláspontjait, ezek bizonyítékait, szükség esetén az okirati bizonyítékok csatolásával együtt az ügyben érintett összes féllel írásban kell, hogy részletesen közölje. Erre a többi érintettnek a kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt az összes felvetett jogkérdésre és a teljes tényállásra kiterjedő, az ellenbizonyítékokat is tartalmazó részletes írásbeli választ kell adnia és csatolnia kell az okirati bizonyítékokat is.

Így tehát a felek még a per előtt részletesen megismerhetik, hogy a másik fél mit gondol, miért és milyen bizonyítéka van. Ezek alapján elképzelhető, hogy vagy meg tudnak állapodni a vitás kérdésekben bírósági segítség nélkül, vagy az ismert tények, érvek, iratok birtokában még sem indítják meg a felek a peres eljárást.

Az előzetes írásbeli egyeztetés alól akkor lehet kitérni, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. Lényegében tehát ekkor is egyeztetik az álláspontjaikat, hiszen különben, hogyan tudnának közös jegyzőkönyvet felvenni. Persze itt már elképzelhető, hogy nem mutatnak be a másik félnek minden bizonyítékot, azonban enélkül is egyetértenek abban, hogy mi is a vita tárgya közöttük.

És itt jön a lényeg, vagyis, hogy hogyan tudja ellenőrizni a bíróság, hogy a felek egyeztetése valóban megtörtént.

Ennek érdekében előírás, hogy a per indításkor be kell csatolni a felek közti levelezést, vagy a közös jegyzőkönyvet, vagy bármilyen egyéb iratot, amivel a pert indító fél igazolni tudja, hogy a vita peren kívüli elintézését megkísérelte.

És mi történik, ha az eljáró jogi képviselő mégsem csatolja a fent előírtakat? A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül fogja a bíróság elutasítani, vagyis az ügyet nem fogja érdemben tárgyalni.

Kivételek itt is vannak, ennek részleteit azonban egy-egy adott ügyben a jogi képviselőnk ismertetni tudja velünk

Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
http://www.kocsis-iroda.hu/

Forrás: Webbusiness.hu